Steve felszállt a buszra. Az előtte várakozó német srác megkérdezte a barátjától:-Wie ghet's?-Aztán feltűntek Steve barátai is.-Heló, hogy vagy?-kérdezte legjobb barátjától, Johntól.-Kösz, jól. És te?-válaszolt a fiú.-Én is.-jött a felelet. Ekkor felszálltak a buszra. A buszon nem történ semmi említésre méltó, Steve, John, és James a nyár eddigi részéről beszélgettek. Steve magas, vékony, szőke hajú fiú volt, hajtó, John magas, megtermett, fekete hajú terelő, míg James alacsony, törékeny alkatú barna hajú fogó. A sulijukból, a Marlinerből hét ember jött (egy csapatnyi), és hét iskolából (a brit Roxfortból, a francia Beuxbatonsból, az északon fekvő Durmstrang, a német Achmanból, a brazil Santiagóbol (eredetileg Kubát hívták, de ők nem akartak eljönni), a spanyol Jantarióból és az amerikai Marlinerből).
A busz megérkezett a Kviddicstábor helyszínére. Amikor kiszálltak, minden suli kapott egy-egy faházat, ahol lakhattak. A Marlineresek házában egy három fős szoba, és egy négy fős szoba volt. Stevék a négy fősbe kerültek, egy 13 éves, Andy társaságában. Miután kipakoltak, elindultak a gyülekezőre.
Folytatjuk...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésA német nyelvű mondatért köszönet illeti Daniel Wolfot!
VálaszTörlésNekem tetszik, de én jobban kitérnék a részletekre :) És ha csak egy lány kell a sztoriba, engem megtalálsz John :)
VálaszTörlés